2013. június 22., szombat

Minden, csak nem szexmániás


Régóta mondom már mindenkinek, hogy mindent elolvasok, ami a kezem ügyébe akad. Jött a nagy médiavihar, jött hát Szepesi Nikolett "önéletrajzi pornográfiája" is -ahogyan ő fogalmazott. Töltöttem le tehát én is ezt a hatalmas botránykönyvnek avanzsált háromszáz oldalas valamit, hogy megnézzem vajon mi fán terem egy szexmániás úszónő baromi klassznak eladott élete. Próbáltam lélektani dolgokra figyelni, próbáltam megérteni, honnan jöhetett az az ötlet, hogy tökig nyomja bele  a szarba a nagy magyar közélet celebfiguráit, sportolóit. Mert ez van mindig: ha tömeglélektannal akarsz foglalkozni, akkor bizony neked is könyékig kell belenyúlni a dzsuvába...hát íme. 
A könyv alapkoncepciója félelmetesen egyszerű: visszaemlékezések egy banálisan lehetetlen kerettörténet közé vannak szorítva, pusztán csak azért, hogy ne csak nyers kúrásokból legyen összefűzve az a párszáz oldal. Na, legyen akkor már valami kellemes spanyol szál is a sztoriban (Az író továbbá már az elején több alkalommal is hivatkozik Coelho Tizenegy percére. Magára, mint Lolitára, és Bukowskira /akit habár bevallja, hogy nem tudja kicsoda/ mint a férfi lélek kiállhatatlan szakértőjére/) , hátha így kevésbé tűnik elcseszettnek egy fiatal és hajdanán sikeres sportoló élete.
Mert az volt. Tehetséges és ígéretes, ámde nekem nagyon úgy tűnik, hogy a hölgy igazi ellensége, nem az edzője, nem a víz, meg nem az elhibázott kapcsolatai voltak, hanem saját maga. Mélyen destruktív embernek írnám le ezt a lányt, aki habár bedobja a magabiztos nő kártyát, de csak egy vak embernek nem süt róla, hogy valójában retteg attól, hogy kitörlődik ő is, meg a sikerei is az emberek tudatából. S sajnos ez előbb-utóbb megtörténik mindenkivel, mert mindig jön egy új, egy fiatalabb, egy tehetségesebb, egy elszántabb. Mit tehet ilyenkor elkeseredéséből valaki? Gondol egyet és borsot tőr mindenki orra alá, és bosszút áll mindazokon, akik őt élő spermabanknak tekintették.
Hagyjuk a dumát, most komolyan...bizonygathatja oldalakon keresztül, hogy nem bír magával, hogy ő nem tud nyugton maradni, hogy ő a kielégülésre vágyik, de aligha hiszem, hogy valóban erről van szó. Ebben a könyvben nem egy nőről van szó. Ennek a könyvnek a főszereplője egy 21 éves lány. Szepesi ugyanis a kalandjait 15-től 22 éves koráig taglalja. Miről beszélünk akkor emberek?! Ez a lány sem akkor, sem most nem viselkedik érett felnőttként. Milyen lelkiállapotban lehet az a valaki, aki vállalja a teljes meghurcoltatást pusztán azért, hogy leírhassa magáról, hogy  "haha. Engem bezzeg megb*szott a legszebb vízilabdás, meg leghelyesebb kajakos". Komolyan kislány, nőjünk már fel...
S habár amellett is végig kitartóan érvel, hogy minden férfi egy csalfa disznó, de azt a kérdést miért nem teszi fel magának egyszer sem, hogy: és akkor én mi vagyok? Egy lány, aki hagyta, hogy elvegyék a fiatalságát meg az ártatlanságát? Egy lány, aki annyira becsülte magát tizenévesen, hogy egy pokrócon hagyta magát megdugni, pusztán azért, mert AZ a vízilabdás volt az illető? Kit minősít vajon ezzel a viselkedéssel valójában: a vízilabdást, aki élt a lehetőséggel, vagy önmagát, akinek ennyit ért a becsülete?
Persze nem akarok álszentnek tűnni. Én is ,de szerintem jó páran, akik ezeket a sorokat olvassák, tudják milyenek a fiatal évek, mikor  bohó az ember. Szerintem, ha most azt kérném Tőletek, hogy írjátok le egy-egy obszcén szexelős sztoritokat a fél bagázs tudna hasonló történeteket villantani...hacsak nem durvábbakat. Nem olyan megbotránkoztató történetek a tieid , kedves Niki, ami miatt írni kell egy könyvet.
Mindenki kurva ebben az életben valahol, valamiben, valamilyen formában.
Csak van, aki szépen. 
 Az viszont más tészta, hogy az ember jó esetben nem a kúrásaiból akar megélni, illetve nem abból, hogy felhánytorgat régi sztorikat. Az "Olimpia a dugásról meg a piálásról szól"? Huh, mekkora új infó! A sportolók úgy szexelnek egymással, mint a nyulak? És?! Persze ezek így nem hírértékűek, de ha már odateszünk mellé néhány felismerhető alakot, akkor máris jobban csilingel a zseton a zsebben.
 Nem izgalmas munka ez a könyv, és nem úgy fognak emlékezni rá az emberek, mint egy magabiztos, kemény , vagy "szexmániás" nőre, aki az eseményeket a kezében tartva élvezte az életet.  Csak egy ribancra, aki így akart pénzt csinálni, (és akiről valószínűleg a bugyiját is le fogják perelni.) Egy év múlva úgyis jön valaki más, valami extrémebb sztorival....

Azért még utolsó gondolatként hozzátenném, hogy a gyerekmolesztálós történet a könyvben már más tészta, egy komoly probléma. Na, de ezt így ilyen formában közölni? Egy pornókönyvben? Hol maradt ez a sztori az elmúlt pár évben, mikor már otthagyta az uszodát? Kinek a felelőssége ez?

Nyomj egy "Like"-ot, ha tetszett:

8 megjegyzés:

  1. "Mindenki kurva, csak van, aki szépen" LOL. Big Lájk!

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  3. Ennek a könyv alakú valaminek a megírásával - mert szerintem sehova nem sorolhatók a sután összedobált mondatok - annyit ért el a csaj, hogy most a hapsik helyett a média baszogatja és alázza, ügyetlen fütyivel, röpke percekig, amit ő ugyanúgy pozitívumként él meg, mint anno a tényleges kétperceseit.

    Szánom, mert nem volt egy értelmes ember sem a környezetében, aki megmagyarázta volna neki, hogy ez nem bátorság, meg szókimondás, hanem buta cölöppé válni akarás.
    Szánom, mert meg van győződve róla, hogy most majd elindul a szuper nemtommilyen karrierje.
    És szánom, mert rohadtul ferde az önképe.

    Szonja voltam.

    Szonja voltam.

    VálaszTörlés
  4. Szia Anett vagyok, legközelebb már én is regisztrálni fogok rendesen.

    Én is olvastam a könyvet és nekem csak az járt a fejemben, hogy ilyen "alkotást" hogy engedhettek kiadni? Eltekintve a tartalmi résztől, ez az "írói" forma valami borzasztó. Komolyan mondom, hogy Magyarországon néhány blogger (köztük te is) nagyobb nívóval dolgozik egy-egy írásában, mint Szepesi ebben a 300 oldalban...
    A legnagyobb baj, hogy igenis lesznek olyan emberek, akik ezt nem kritikus szemmel fogják nézni, hanem bárgyún, mint a birkák mondván: szegény Nikit, csúnyán meghúzta a fél sportliga...:S

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én azért hozzátenném, hogy én első olvasatra igyekeztem teljesen félretenni az előítéletemet. Nem úgy álltam neki ennek az egészhez. Van az ilyen műfajban is maradandó alkotás, csak ebből a könyvből hiányzik MINDEN MÉLY GONDOLAT. Minden.

      Törlés
    2. Szonja:
      Én nem is értem ezt a 300 valahány oldalt, az állandó istennős ismétléseket, az idegesítő kiszólásokat... Ha már botránykönyv, akkor legyen lényegre törő, logikus és mutasson valamiféle szerkesztési formát, legyen mondanivalója. Legalábbis én ezt vártam.
      Amit dióhéjban megtudtam már a könyv felénél, hogy ő egy gyönyörű - aláhúznám, ha lehetne, mert oly sokszor el lett mondva - fiatal lány, aki imádja az edzéssel járó fáradalmakat, de azért utálja is, akit kihasználtak a csúnya férfiak, de ő irányította az életét és a hapsikat, aki rettentően tud szeretni, és mégse, valamint azt, hogy meg kell botránkoznom, ha a pina, fasz vagy baszni szavakat látom írásban.
      A műveltségi ki mit tud-ot nem is említem.
      És nem értem, hogy a kiadó miért nem fizetett meg egy bértollnokot, hogy gatyába rázza a "művet"... Bár lehet, hogy a lehető legkevesebbet akarták belefeccölni, azért maradt ez az autentikus forma.:)

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...