2012. szeptember 22., szombat

Az álomotthon


Alapjában véve nem rajongok a hosszú vonatutakért. Néha-néha jól esik bámészkodni, de sajnos túl gyakran ingázom. Bár annyi biztos, hogy egy-egy ilyen utazás során olykor érdekes emberekkel is találkozom. A múltkor egy lakberendező hölggyel beszélgettem , s mivel érdekel a téma, kicsit tovább faggattam, és megbeszéltem vele saját hóbortjaimat.Hát valahogy így fogalmazódott meg ez a bejegyzés.

Az elmúlt évek során elég gyakran kellett költöznöm. Ha nem éreztem jól magam , nekem egyszerűen mennem kellett . A gond mindig az volt, hogy soha nem egy dobozzal költöztem be : saját ágy, saját bútorok, rengeteg kép, dekorcuccok. Valahogy mindig igyekeztem felépíteni magam köré azt a környezetet, amiben jól érzem magam, máskülönben nagyon magányos lettem volna. Főleg amikor egyedül éltem. Néhány dolgot sikerült már megvalósítanom , ami a dekorációt illeti, de  annyi mindent kipróbálnék  még.

Igent mondanék egy loftházra, melyek alapvetően átalakított raktárépületek, vagy azoknak bizonyos részei. Rengeteg fény, hatalmas ablakok, és óriási terek.Imádnám.


 


Mindig elhatározom, hogy minimalista módon rendezem be a szobámat , de soha nem sikerül. Nem is érezném magam jól egy ilyen helyen, mert túl ingerszegény lenne. Szóval a vége mindig az, hogy rengeteg kép kerül a falaimra. Poszterek, újságkivágások, saját kollázsok, mindenféle fecnik.





Úgy nőttem fel, hogy rengeteg könyv vett körbe. A könyvek nagy értékek számomra, ezért szinte soha nem olvasok e-bookot. Rendszerezésükre számtalan lehetőség van ,szerencsére.





A fürdés szent dolog. Ebben biztos vagyok. Az álomotthonomban olyan hatalmas fürdőszobát képzelek el , amilyet csak lehet. És nem csempével, hanem szőnyegekkel, régi stílusú káddal, és fabútorokkal.





A baldachinos ágyakban mindig van valami misztikus, valami álomszerű. Mintha az ágyad a természetbe költözne és egy sátorban töltenéd az éjszakát, nagy szabadságban.







Írd meg véleményed!




2 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...